Holdfény

Ha a széles mezők közt
poros földúton járva
az álmodó táj fölött
csillaggombos fekete ruhában
őrködő hűvös égre nézek,
s látom a folyton változó
Holdat gyöngyházfényben
úszni, arra gondolok,
hogy a tüzes Nap nélkül
ő se lehetne őre
a csillagoknak, egyedül
nincs semmi fénye,
hogy vándorok lámpása legyen,
s akkor már tudom:
a Napot kell keresnem,
ha a holdfényt akarom.

2016.07.14.