Telefonfülke

-          Halló!?

-          Öhm… Jó napot kívánok…

-          Oh, jó napot! Megint maga, igaz?

-          …

-          Hallgatom!

-          …

-          Most sem felel. Mondja, tulajdonképpen miért csinálja? … Hall engem? Persze, hogy hall… Hadd kérdezzem már meg, nagyon kíváncsi vagyok: miért hív fel, ha úgysem beszél velem? … Na, segítsen már, nem fogom kitalálni. Minden este 9-kor csörög a telefon, felveszem, ön beleszól, aztán hallgat. Először azt hittem, telefonbetyár. De most már sejtem, hogy nem. Csak tudnám, hogy mit akar tőlem? Fenyeget? Lelki problémája van? Segítséget vár? Na, mondja már! … Tudja, azért ez egy kicsit kellemetlen nekem… Mit mondjak? Szívesen segítek, ha arra vár. Meghallgatom, tanácsot adok, ha tudok, bármi. De így kicsit nehéz. Nem mondaná el? … Persze, nem. Nem értem. Figyel rám egyáltalán? Szól a rádiója, ha jól hallom. Vagy az a tévé? Na, mindegy. Figyeljen, én most leteszem, mert így nem olyan jó beszélgetni. Rendben? … Jó, jó, tudom, holnap úgyis hív megint. Fel fogom venni. De könyörgöm, egyszer mondjon már valamit! Rendben? … Oké, jól van, akkor viszont hallásra!

-          … Viszont hallásra!

-          Hm…