Part


-          Na, mi lesz?
-          Várj, még hangolódom…
-          Mire?
-          Nem tudom mennyire hideg, milyen mély…
-          Persze, kifogások.
-          Meg egyáltalán: hova visz ez a folyó?
-          Régen szerettél úszni.
-          Az túlzás…
-          De nem féltél a víztől.
-          Mert úsznom sem kellett.
-          Mégis megtanultál.
-          Mert kellett.
-          Nem zavart, hogy kellett.
-          Persze, hogy nem, nem is tudtam róla, hogy lehetne más lehetőségem is!
-          Most persze nem olyan nagy baj, hogy tudsz.
-         
-          Na, ugrasz?
-          Még nem tudok…
-          Félsz?
-          Kicsit… Szeretnék már az árban lenni. De most itt állok a szárazon, két lábbal a szilárd talajon… És utálok úszni.
-          Na, és mégis milyen talaj ez?
-          Tessék?
-          Eddig egyfolytában azon nyavalyogtál nekem, hogy mennyire utálod ezt a köves, szemetes partot és miért kellett pont itt megállni az előző nagy úszásod után. Tessék, most itt a lehetőség, hogy keress egy másikat.
-          Hát pont ez az! Nem szeretem, de ez legalább itt van. A másik part meg…? Hol van? Milyen? Van-e egyáltalán jobb? És tényleg: miért kellett itt megállni, miért rángattál ki? Nem lett volna egyszerűbb úszni csak tovább? Most itt szenvedek, hogy megint nekirugaszkodhassak…
-          Örülj neki, hogy legalább egy kicsit kijöhettél a vízből, amit utálsz…
-          A vizet nem utálom…
-          Na jó, ne kezdjük megint elölről!
-          Akkor mi legyen?
-          Na, mi?
-          Ugorjak?
-          Sok sikert!
-         

Népszerű bejegyzések