Gumicsizma
Elállt az zápor. Lena szerette az záport, mert különös hangulata van: egyszerre borongós, lehűtő és pezsdítően felszabadító is. Amikor zuhogni kezdett, kitárta az ablakokat, hogy a nyomasztó, fülledt meleget végre kivigye a friss huzat. Percekig állt ott, könyökölt az ablakpárkányon és nézte a hulló kövér vízcseppeket. A virágládában a muskátlik szinte kacagtak a csiklandós zuhanytól. A macskaköveken először csak kopogott a víz, aztán összegyűlt és bugyborékolva, csobogva futott lefelé, a tenger felé. Aztán a felhők ahogy jöttek, el is foszlottak és kisütött a nap.
Lena kapta a kis kosarát, vékony kabátot húzott virágos ujjatlan ruhája fölé, majd levette a polcról a piros gumicsizmáját, belebújt. Így indult útnak a főtér felé. Már délelőtt be akart vásárolni, de nem volt ideje, közben pedig eleredt, azért nem indult el... De nem is bánta, mert most pocsolyás, fröcskölős út vezetett a boltig. Vígan rakosgatta a lábait, élvezettel vágott keresztül a legmélyebb tócsákon, az utcákon lefelé zubogó vízfolyamokon. Nem is gondolta, hogy ilyen erős a sodrásuk, csak most érezte, ahogy benne sétált. Egy meredekebb utcácskán szinte kilökte alóla a lábát a hirtelen felerősödő nyomás. Az is furcsa érzés volt, hogy a terpeszkedő pocsolyákat -, amelyek máskor szemtelenül gátat szabnak az emberi mindenhatóságnak - most nem kellett kerülgetnie, ott gázolt át rajtuk, ahol akart, nem kellett letérnie miattuk az útjáról. Hiába volt a nehéz csizma a lábán, hiába csobogott - most már - a sípcsontja körül erős sodrással az egyre duzzadó kis folyam, olyan szabadnak érezte a lábait, mintha mezítláb szaladna a selymes homokú tengerparton... Csak azért, mert mások kényeskedve kerülgették az elterülő tükörfoltokat, amit ő nyugodt lélekkel felkavarhatott piros gumicsizmájával.
A boltban hamar összeszedte, amire szüksége volt. A bejárat előtt egy pillanatra átfutott a gondolat, hogy lemenjen a tengerpartra, de aztán mégiscsak hazafelé indult el. Fölfelé már nem a sodrásban gyalogolt a nehéz kosárral, de a tócsák azért nem állították meg...