Író-olvasó találkozó Sajószentpéteren

Az első óvodai író-olvasó találkozóra bizony mesebeli útra kellett kerekednem: több órát buszoztam-vonatoztam, hogy megérkezzek a sajószentpéteri Szent Imre Óvodába. El kell nektek áruljam, hogy stresszes utazó vagyok - szétizgultam magam, hogy vajon minden onnan indul-e ahonnan kinéztem, nem késik-e, elérem-e a következő járművet, jó buszra fogok-e szállni Miskolc Bosch - Repülőtér buszmegállónál, és vajon a Volán buszon kiírják-e majd a megállókat, vagy kékhalál lesz a képernyőn, ahogy szokott...

Azzal biztattam magam, hogy akármi is lesz, az úticélomon szeretettel várnak, és ott már minden jó lesz. Végül nem lett baj. Miért is lett volna? És tényleg elképesztően kedvesen, jó szívvel láttak. Könnyű volt feloldódni és a legjavát adni annak, amivel készültem.

Az ovisokkal felidéztük az ősz jeleit, tanultunk egy dalt, megismerték Mókicát, akinek segítettek diót elrejteni... És persze meséltem is, a Kerek erdő őszi meséjét. A közönségemet Gyovai Kati sziesztázó peléjét ábrázoló képeslappal leptem meg, és persze színezőt is kaptak. A kicsik nem akármilyen okból hallgatták meg a mesét - az őszi Szent Imre-héten a nagycsoportosok elő is adják majd a mesét. Ennél nagyobb megtiszteltetést el sem tudok képzelni!
Hálás vagyok a meghívásért, öröm volt ellátogatni a Szent Imre Óvodába!

(A hazafelé utam már sokkal kalandosabb volt - de mit számít az már! A lényeg, hogy egy hosszú vonatúton mindig lehet írni.)

Ti is szeretnétek Kerek erdő foglalkozást az ovitokban? Itt találtok információt: ÓVODAI/TANTERMI FOGLALKOZÁSOK