Tengerszem

Mondd, esős-virágillatú éj:
hol van a messzi-messzi tó?
A csendes víz, az ijesztőn mély,
a habokat kacsintva fodrozó?

Hiába tudtam behúnyt szemmel,
s vitt már az ösvény maga,
itt, most csak egyetlen út van:
azon baktatok épp haza.

Fényből szőtt szitán a lámpa
az égi kéket a földre rázza,
csillagtükör az ázott járda,
hallgatag ölel az éjszaka.

2015.04.19.