Belekezdtem

Na, nem ebbe a könyvbe, ami azt illeti, ezt már be is fejeztem. Hanem a kölcsönbe maradt könyvtáram "elfogyasztásába". Ugyan több olyan komoly könyv is áll a polcon, amelyekkel régóta szemezek, nem volt kedvem kapásból elrontani a gyomrom valami nehéz olvasmánnyal, előételnek Gerlad Durell Istenek kertje c. regényét választottam. A Családom és egyéb állatfajták, valamint a Madarak, vadak, rokonok, két igen kedvenc, többször elolvasott regényem, ez pedig a harmadik kötete a történet(ek)nek.

    Talán mindenkinek ismerős valamennyire a három könyv legalább egyike, valamelyik felsős olvasókönyvben van pl. A rózsabogaras ember is, úgyhogy semmi különöset nem szeretnék hozzáfűzni a könyvhöz. Csak azt a két idézetet, amit kiszúrtam belőle.

"Mivel akkoriban falun éltünk, a rádió meg a televízió kétes áldásait nélkülözve, a szórakozásnak olyan primitív formáira voltunk kénytelenek hagyatkozni, mint könyvek, a veszekedések, a partyk, és a barátaink vidám nevetése."

"- Tudjátok, hogy diétáznom kell - mondta Margo -, nagyon kérlek, ne kényszerítsetek erre.
- Téged senki nem kényszerít semmire, drágám - jelentette ki a mama. - Csak nemet kell mondanod."